A Salsa Vezetéstechnikája
Ebben a cikkemben egy technikai összefoglalót olvashattok a "Salsa Vezetéstechnika" workshop anyagából. A cikkem célja, hogy az alábbi szempontok segítségével minél tisztábban meg tudjuk közelíteni a kis erőkkel is jól vezethető alapfigurák technikáját. Amikor gyakorlod, onnan fogod tudni, hogy jól csinálod, hogy egyre könnyedebb és egyre felszabadultabb lesz a táncod, azaz egyre jobb érzések keletkeznek benned.
Az itt leírásra kerülő részletes tánctechnikai szempontok szolgáljanak inkább csak érdekességként, mint alapkövetelményként (jó érzésel táncolni e nélkül is lehet), elkerülve azt a hibát, hogy a technika fontosságát a táncos érzelmek fölé rangsoroljuk. Habár ezen séma alapján képzem a versenyzőimet, ám mégsem ajánlom, hogy az alább írtakat szakszerű felügyelet nélkül túlságosan komolyan vegyük. Mint a legtöbb művészetben, táncolni is csak mindkét agyféltekénk harmónikus működtetésével tanulhat az ember igazán hatékonyan. Amíg a jobb (érzelmi) agyfelünk gondoskodik a ráérzésről és a zenében való élvezettel teli feloldódás képességéről, addig a bal (logikus) agyfelünknek bizony konkrétan megfogalmazott támpontok kellenek a finomodáshoz és a továbbhaladáshoz. Ezen támpontokat gyűjtöttem Nektek össze ebben az írásomban...
„CONNECTION THEME” by SalsaLevi
Alapfogalmak:
• SH = súlyponthaladás (SH A-B-C súlyponti állapotokkal),
• LÁ = lábáthelyezés,
• SHCD = súlyponti irányváltás,
• SP = statikus (kapcsolatteremtő) húzás / tolás,
• DP = dinamikus (mozdítani akaró) húzás / tolás.
A "kényelmes" alaplépés tulajdonságai
1. geometria:
1.1. Kicsi-kicsi-nagy (ütemarányos lépésnagyság): az alaplépés (gyors – gyors – „csúsztatott” lassú) kicsi-kicsi-nagy lépésekből áll, a kicsi-kicsi egy helyben (két láb között) álló haladás nélküli „topogás”, a nagy pedig egy folyamatos, lágyan csúsztatott (késleltetett) haladó lépés.
1.2. Súlypontfolyamatosság (lépésfüggetlen súlyponthaladás) elérése: nem használunk olyan testakciókat (térdváltó pumpálás, csípőcsavarás), amelyek darabossá tehetik a lépéseink fölött „úszó” súlypontunkat. Minden lépés és a köztük lévő súlypontmozgás is sima és gördülékeny, mintha nem is lépések fölött táncolnánk, hanem kerekeken gurulnánk. Mire figyeljünk?
a) együtt tartva indítás (gyorsuláskor): a helyben topogás nulla súlyponthaladása utáni súlypontelinduláskor a nagy (lassú) lépésünk elindításakor együtt vigyük a súlypontunkat a lábáthelyezéssel. Mintha az SH és a LÁ fogaskerék kapcsolatban lenne egymással.
b) átgördített megérkezés (lassuláskor): a nagy lépésünk csúsztatásakor elért nagy sebességű súlypontunkat engedjük zökkenőmentesen átgördülni a puhán és csúsztatva leérkező nagy (lassú) lépésünk fölött.
c) a súlypont gyors irányváltásainak lekerekítése: ügyeljünk arra, hogy az alaplépés kilépései között ingázva irányt változtatgató súlypontunk ne hitrelen pattanjon át az ellenkező irányba (ne két lépés között, gyakorltilag nulla idő alatt), hanem a kilépés-és-a-center-lépések egész időtartama alatt (időt hagyva a lágyabb fékezésre és gyorsítástra).
2. energia:
(Azaz „lelkes”, „levegős” lendületes alaplépés)
A táncban az alap energiát és mozgékonyságot a nő alaplépése (mint egy generátor) szolgáltatja. Minél nagyobb energiával lépi a nő az alaplépést, annál inkább kisebb erők elegendőek a vezetéséhez. Olyan ez, mint az autónk motorja, amelyik folyamatosan jár, miközben (mi férfiak) a vezetésünkkel csak megmondjuk, hogy merre menjen. Az alaplépést a kellő energiával (járó motor lendületével) egyedül a nőnek kell ellátnia, mert a férfi csak az alaplépéstől eltérő dolgokat (a változásokat) látja el vezető energiájával és nem feladata a nő alaplépésének lendületébe „besegíteni”. Mi az, amivel a nők az alaplépésük energiáját fokozni tudják?
2.1. Fokozott haladású alaplépés: törekedjünk arra, hogy a lassú lépéseinket mindig lássuk el a képességeink (technikánk) által kihozható legnagyobb haladással (kezdetben ezt kissé erőltetni kell). Természetesen a zene üteméhez alkalmazkodó nagyságú lassú lépést lépjünk. Gyorsabb zenére kisebb távolságot „utazhatunk be” az alaplépésünkkel kényelmesen.
2.2. Fokozott gyorsulású és lassulású alaplépés: ha nem áll rendelkezésre elég hely a lassú lépéseink nagyobbá tételéhez, vagy ha nem csak a lépéshossz növelésével szeretnénk elérni a nagyobb energiájú alaplépést, akkor választhatjuk a lassú lépés kezdetekori intenzív gyorsítást és a lassú lépés végi intenzív lassítást is, mint energiafokozó technika. Természetesen ezt csak addig alkalmazva, amíg a kényelmünket és a vezethetőségünket meg tudjuk tartani.
3. vezethetőség:
(A vezetett testrész kapcsolata az alaplépés közben a súlyponttal)
3.1. Holtjátékmentesség: a vezetett testrész totális összekötése az alaplépésünk súlypontjával. Ha nincs folytonosan fenntartva a kezünk és a súlypontunk „összefüggése”, akkor csak az alaplépés rövid időpillanataiban vagyunk vezethetőek, amely kellemetlenül rángató „kubai salsás” érzést eredményezhet. Mire figyeljünk?
a) Könyök tartása: a kéz könyökének a törzs mellett tartására. Ez kiváltképp akkor nehéz, ha a vezetésen keresztül súlypont gyorsító- vagy lassító erőt kapunk. Ilyenkor a könyök könnyen elmozdulhat a súlypontunk nélkül és ez holtjátékot visz a rendszerbe. A könyök és a súlypont merev kapcsolatának kialakítása közben vigyázzunk arra, hogy ne a súlypontunk legyen mozdíthatatlanul merev (hiszen annak könnyen mozgathatónak kell lennie), hanem csak a könyök és a súlypont kapcsolata (és ehhez nem kell a karunkat erőtetve befeszíteni).
b) Kapcsolatlyukasztó testakciók elkerülése: nem használunk olyan testakciókat, amelyek meglazíthatják, vagy lyukat üthetnek a kéz és a súlypont folytonos kapcsolatában (pl. térdváltó pumpálást, csípőcsavarást, túlságosan elszeparált LÁ-t és SH-t).
c) Kapcsolatfelépítés megvárása: az alaplépésünk végzése közben gyorsító üzemmódváltásnál – azaz, mielőtt a nagy (lassú) lépésünk elindulna – engedjük, hogy a húzhatósági (vagy tolhatósági) kapcsolat kialakuljon a kezünk és a lépő láb között.
d) Kapcsolatleépülés megvárása: a lassító üzemmódváltásnál – technikánkhoz képest – minnél tovább tartsunk fenn a húzást és a tolást a nagy (lassú) lépésünk fölötti átgördülésekkor is.
4. felöltöztetés:
(Az alaplépés lehetséges díszítései)
Az alaplépésünk öltöztetésénél ügyelnünk kell, hogy az új elemekkel díszített alaplépés-verzió lépése közben is a már megszokott „díszítetlen” és gördülékeny alaplépés-lendületet figyeljük és érezzük. A díszítést csak „fűszerezésként” max. 1-5% -ban keverjük hozzá az alaplépésünkhöz, fokozatosan (cseppenként) növelve az adagot, amíg természetessé nem válik a keverék. Az új elemeknek (testakcióknak) nem szabad hatást gyakorolniuk a vezethetőségünkre, azaz a bennünket vezető férfi felé az alaplépés érzetét igyekszünk fenntartani akkor is, amikor már nem az alaplépést, hanem annak egy felöltöztetett verzióját lépjük.
Lehetséges testakciók:
1. karjáték (caresses, reverse-caresses)
2. felező vállkör a basic2-ban
3. ouvere
4. chicken-swivels
5. bodywaves
6. shimmy (shoulder shaking)
7. chest-bumps
8. emelkedések és süllyedések
9. head rolls
10. vertical hip movements
|
